|
Itt vagyok.
Pontosan 1 évvel ezelőtt volt az utolsó blog bejegyzésem. Nos, volt egy előre
nem tervezett magánéleti mélyrepülésem, és sokáig nemhogy főzni, de még enni se
volt nagyon kedvem. De most itt vagyok, és hoztam egy receptet. : )
Továbbra is
szeretem a tésztaételeket, és a zöldségeket is. Ma olyan csodálatos idő volt és
az ebédszünetemben „megálmodtam”, mit
fogok elkészíteni vacsorára. Már jó ideje gondolkoztam egy finom lecsó
szerű valamin, de tovább bonyolítva a dolgot, végül megszületett ez a
fokhagymás kolbászos tejfölös tészta, amibe még paprika is került.
Aki régebben
követte a blogot, az tudja, hogy nem vagyok híve a konyhában való ácsorgásnak,
így általában a lehető leggyorsabban elkészíthető ebéd-vacsora kompozíciók
mellett döntök. Ezt a tésztát a dolgozó anyukák is el tudják készíteni, ha még
marad bennük erő egy-egy fárasztó nap után, mert 30 percnél nem fog többet
elvenni az életéből senkinek sem.
Hozzávalók
500g sertéskaraj
2db kaliforniai
paprika (piros, sárga)
1 fej fokhagyma
½ szál kolbász
1 fej lila hagyma
½ doboz tejföl
1 marék zöldborsó
tészta
pirospaprika
só, bors
víz
olaj
Első lépésben a sertéskarajt
pirítottam meg. Miután megtisztítottam a zsírtól, és felkockáztam, felhevített
olajba tettem, és pirítani kezdtem közepes lángon. Amikor már majdnem készen
volt, (nagyjából 10 perc), akkor megszórtam egy kis pirospaprikával, és fedő
alatt egy kicsit puhítottam.
Amíg a hús sültögélt,
addig felaprítottam a paprikát, fokhagymát, kolbászt és a lila hagymát
Amikor a husi már
szépen megpirult, kiszedtem egy tálba, és letakartam alufóliával. Korábban
többször is elkövettem azt a hibát, hogy mindent egy serpenyőben akartam
megsütni, és a vége az lett, hogy valami túlpirult valami pedig még nyers
maradt. Tehát fel kell áldozni egy
mélytányért, vagy egy tálat, és kiszedni bele a húst, érdemes szűrőkanalat
használni, mert a szaftra szükségünk lesz a későbbiekben.
A következő
lépésben a húsból visszamaradt isteni, pirospaprikás zsiradékban 1-2 percig
megforgattam a foghagymát, majd gyorsan rátettem a többi hozzávalót (paprika, kolbász, lila hagyma)
Nagyjából 10 percig
főztem közepes lángon, fedő alatt, időnként megkevergetve.
A vizet is
feltettem a tésztának, és ezúttal friss tésztát választottam, és nagyon jól
tettem, isteni íze volt, sokkal finomabb, mint a száraztészta, de természetesen
nem bűn, ha valaki száraztésztát használ.
A friss tészta
előnye, hogy 2-3 perc alatt megfő, míg a száraztésztának kel egy jó 10 perc.
Tehát ezt tessék belekalkulálni a főzésbe, hogy a tészta és a tetejére kerülő
dolgok, nagyjából egy időben legyenek készen.
Tehát amikor
megpuhult minden (jelezném, hogy nem kell
szétfőzni a zöldséget) akkor rátettem a borsót, annak kell a legkevesebb
idő, és visszatettem a megpirított sertéskarajt is a serpenyőbe, majd jól
összeforgattam. Nagyjából 2 perc után úgy 4 ek vizet adtam a zöldséges
husikeverékhez, és rátettem a ½ doboz tejfölt. Óvatos mozdulatokkal összekevertem
az egészet, hagytam, hogy egyet fortyanjon, majd levettem a tűzről.
Amikor a tészta is
elkészült, akkor csak ráhalmoztam a fokhagymától illatozó zöldséges húst, és
nem is volt más dolgom, mint jóízűen megenni a vacsorámat, egy fárasztó és
hosszú nap végén. Remélem, hogy sok mindenkinek elnyeri ez az egyszerű kis
recept a tetszését.
Jó étvágyat!
