A kacsamell sütése az én Unikornisom. Ezt úgy kell érteni, hogy már régóta szerettem volna kipróbálni, de rettegtem tőle. Mindenhonnan azt hallottam, hogy kiszárad, és rágós lesz, és mennyit kel vele vesződni. Egészen mostanáig ezt mind el is hittem, de aztán a boltban láttam elfogadható árú kacsamellet, és azt mondtam magamnak: Most igenis kipróbálom! Először is kerestem egy kis infót a neten, hogy is kéne nekiállni. Így akadtam rá erre a receptre (Rozé Kacsa), ahonnan a kezdő lépést megtanultam. A körítést érzésre...

Miután végre megjött a jó idő, úgy éreztem ideje, hogy ezt megünnepeljem valamivel. Így aztán sütöttem, egy finomságot. Mondanom se kell, alig tudtam belőle enni, mert a párom, 10 percenként jött az asztalhoz újabb szeletet vágni magának a rétesből. Általában időszűkében vagyok, így (senki ne kövezzen meg érte) már kész leveles tésztát szoktam használni, amit már kinyújtani sem kell. De az, hogy a tésztát nem én készítem, még sosem rontott a sütemény ízén. Mert ugyebár amiben túró és áfonya van, az rossz nem lehet....